Ez is a ronda, de finom étel tipikus esete... egyébként is burgonyafőzi paradicsommal?
Szóval előre is elnézést kérek azoktól, akik a hagyományos értékektől és receptektől nem térnek el, illetve azokat megkérem innen ne is olvassák ezt tovább, ezt biztosan nem nekik írtam :) Persze ha kíváncsiak...
Ismét adott a "hupsz megint nem vásároltam be, mi van a hűtőben" helyzet és persze vacsora és holnapi ebéd kell, ekkor jönnek a brilliáns, és persze kicsit összekeveredett receptek.
A paradicsomos burgonyafőzelék még a keresztfiam egyik oviban ettem ebédre és ilyet kérek itt is kívánsága volt, de megszerettük mi is, a zöldségfasírt pedig egyértelműen következik a fentiekből, nálam mindenképp, nem tartok otthon darált húst csak úgy a hűtőben :)
Kezdjük a főzelékkel, amihez a hozzávalók:
1 kg. burgonya
1 üveg házi paradicsomlé, félliteres, szerencsére nekem ilyen mindig van otthon :) de ha nincs helyettesíthetjük sűrített paradicsom + víz kombóval is.
só, bors, kakukkfű az ízesítéshez.
A krumplit meghámozzuk, apró kockákra vágjuk, feltesszük főni, annyi vízben, hogy éppen csak ellepje. Amikor megfőtt, egy kevés krumplit összenyomunk, ez sűríti (rántás helyett), ekkor felöntjük a paradicsomlével és sózzuk, borsozzuk, fűszerezzük ízlés szerint, még egyszer felforraljuk és kész.
Amíg fő a krumpli összedobjuk a zöldségfasírtot, szükséges hozzá:
1 répa
1 kisebb petrezselyemgyökér
1 közepes nagyságú krumpli (öklömnyi... :))
1 nagyobb fej hagyma
5 dkg sajt
1 tojás
2 zsemle, vagy annak megfelelő 2 szelet kenyér
1 ek. (kókusz)olaj + amiben kisütjük
só, bors, egy kis pirospaprika
A zöldségeket a reszelő kislyukú oldalán lereszeljük, a hagymával és a sajttal együtt. A zsemlét beáztatjuk, kifacsarjuk és összekeverjük a zöldségekkel, fűszerezzük, az olajat hozzáadjuk, beleütjük a tojást, kikeverjük, kis pogácsákat készítünk belőle és bő, forró (kókusz)olajban kisütjük.
Ez ebben a mennyiségben 4 embernek is elég 1 étkezésre, ha nem nagyon éhesek... :) Nekem nagyon hamar elfogyott, a frissen kisült fasírtok még nyúlós sajttal... hmmm, nyami :)
Egy újabb gasztroblog, vagyis inkább kreált, és átírt receptjeim gyűjteménye, saját használatra, de ha használnád, érezd a sajátodnak :) és írd meg a véleményed.
Keresés ebben a blogban
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: burgonya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: burgonya. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. október 15., csütörtök
2011. szeptember 10., szombat
Kolbászcsipsz, a kedvencem...
Sikerült ismét finom kolbászt vennem, nagyon szeretem, és általában csak simán kenyérrel megeszem, nem szoktam az ételekbe tenni, mert a kolbász, az kolbász, és nem kolbászos "valami" (a valami behelyettesíthető lecsóval és egyebekkel) de azokba egyébként sem jófajta füstölt, szárazkolbászt szoktak tenni.
Ma reggeli szalonna sütésem közben (ja igen ez az egyik defektem, hogy szombatonként muszáj sült szalonnát reggeliznem... hmmm sok defektem van) eszembe jutott, hogy jöhet mellé néhány karika kolbász is, majd evés közben rámtört: a kolbászcsipsz levessel szintén nagyon bejön, szóval legyen akkor jó sok. Így ledolgoztam a reggelit, gyorsan sütöttem még jó néhányat (egy fél szál kolbászt :)) és hajrá krumplileves! Na de nem ám sima, legyen BURGONYAkrémleves, csak azért mert a krumplikrém furán hangzik. 3 öklömnyi krumplit megpucoltam, kevés olajon egy gerezd lereszelt fokhagymát megpirítottam, majd erre a kockára vágott krumplit ráöntöttem és egy kicsit átforgattam benne. Egy tálkába kockáztam a krumplit, ez lett a mérce, így másfél tálkányi vízzel felöntöttem, megsóztam, és egy kávéskanálnyi szárított tárkonnyal bolondítottam. A tárkony ciki, hogy szárított, de sajnos nálam nem élt meg a zöld... biztos nem bírta a klímát az erkélyen. Ja és nekem kell hozzá az íze, kicsit különlegessé teszi. Amikor a krumpli megfőtt, ezt állandó beleszurkálással ellenőriztem, akkor még melegen bele a turmixba, és adjad neki!!! Azután tányérba öntöm, beledobálom a kolbászcsipszeket, és meglocsolom a kolbi zsírjával, nehogy kárba vesszen. :)
Ez volt a mai ebéd, de mivel most írtam le, megint ennem kell belőle. Keresztfiam szavaival élve: delísösz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

