Rózsamuffin citromkrémmel

Ez a recept könnyű, de nem gyors, ha a rózsát mi magunk kandírozzuk, de az eredmény magáért beszél...
Szóval, az egész úgy indult, hogy a keresztfiam mindenáron virágot akart enni + keresztanyámnak gyönyörű rózsái vannak = kandírozzunk, aztán találjam ki mihez használjuk.
Így erős agymunka után a muffinhoz jutottam, mert az könnyű, variálható és jól mutat rajta a rózsaszirom.
Kandírozáshoz: összekevertem babalábasban 4 evőkanál vizet, 15 dkg cukorral, felforralva, kb. fél percre bele kell dobni a szirmokat, összekevertem, aztán elzárva, lecsöpögtetve, egyesével kiteregettem sütőpapírra, és otthagytam éjszakára. Reggelre szép, kemény, édes szirmok lettek.

A gyakori muffin sütőktől előre elnézést kérek, de ennek a receptjét is, mint sok mást, igen nagyvonalúan kezelem, így ide most azt írom le, amit tényleg beletettem, nem biztos, hogy ez egyébként egy tuti muffinrecept.
Szóval tettem 20 dkg liszthez, 5 dkg aprított mandulát, egy zacskó sütőport, egy csipet sót, ezeket összekevertem. Eközben 2 egész tojást felvertem a kandírozásból megmaradt összes, rózsaízű cukorsziruppal, hozzáadtam 8 dkg felolvasztott vajat, 1 evőkanál rózsavizet, 1 evőkanál (100%-os) citromlevet, 2 dl tejet (szigorúan szójából), ezeket is jól összekeverve, hozzáadtam a száraz anyagokat és kb. 4 keveréssel készen is volt. Tettem bele málnapiros ételszínezéket is, 10 cseppet, csak hogy rózsaszín legyen, már hogy stílusosak legyünk, de ez elhagyható, mert a krém miatt úgysem látszik igazán...
Ezeket a minimuffin formában, szívecskés papírkosárkákba töltöttem, félig, hogy ne legyenek nagyon pufik, mert mindenképpen krémet akartam rájuk, hogy ráragadjon a rózsa is. Nekem ebből az adagból 66 muffin született, de mini. :) Természetesen, 180 fokon, légkeverésesen sütöttem, 10-12 percig.
A tetejére elkészítettem a vajas citromkrémet, ami egyáltalán nem fogyókúrás, viszont nagyon jól kiegészíti, ezt az aromás sütit. 15 dkg puha vajat kikevertem 22 dkg porcukorral (könnyen ment, simán kézzel, habverővel :)) ehhez egy citrom reszelt héját, és levét adtam hozzá (max. 2 evőkanálnyi lé elég.) majd rákentem a kihűlt muffinok tetejére és ráhelyeztem a rózsaszirmokat is. Isteni volt, hamar elfogyott, de mondanom sem kell, a keresztfiamnak csak ennyi volt a véleménye: Nagyon finom a süti, de az a virág nem kéne rá... :)

Leveles tésztából, sajtos kosárka

A fagyasztó leolvasztásból származó másik csomag leveles tésztából mindenképpen valami sósat akartam, mivel az mindig jobban bejött nálunk. Igen ám, csak mi legyen benne? A csokis mandulás verzió elkészítése után tudtam már, hogy milyenre kell vágnom a tésztát, és hogy milyen jól működik a minimuffin forma kosárka készítéshez, így már csak a töltelék megalkotása kívánt némi agymunkát. Ezt is gyorsan eldöntötte a hűtő tartalma, tehát nincs apelláta, sajtos lesz. Ehhez a tölteléket úgy készítettem el, hogy amit találtam a hűtőben régi sajtokat, (volt ott némi parmezán, pecorino és egy kis provolone a kemény vonalat erősítve) beledobáltam az aprítóba, meglocsoltam olívaolajjal (a nagyobb darabokat felkockázva, elég szikkadt sajtok voltak), tettem hozzá egy kis frissen őrölt borsot, majd kapott egy evőkanál medvehagyma pesztót, csakazízekedvéér'. Mindez így nem volt több szerintem 15 dekánál, nem is kellett sokat tenni a kosárkákba sem, mindegyik kapott egy-egy teáskanállal, aztán sütő. Upsz tényleg a másiknál nem írtam, de a lényeg, a leveles tészta csomagolásán rajta van, hogyan kell sütni, de szerintem látszik, mikor készült el, és még egy örök igazság: Süss mindent, amiről nem tudod mennyin kell, 180 fokon, alsó-felső sütéssel, és abból biztosan nem lesz baj, ja és sűrűn ellenőrizd. :) Ez eddig nekem működött, természetesen ahol pontosan megadják, ott érdemes azt követni, de néha nálam, már ezt is legyőzte a tuti 180-alsó-felső.

Leveles tésztából csokis-mandulás süti

Az úgy volt, hogy le kellett olvasztanom a fagyasztómat... már nem tudtam a fiókokat betolni a jeges tömböktől. Kincseket találtam benne, amiket hirtelen fel kellett használni, így nagyon sütős-főzős napom lett. Találtam két csomag élesztős, leveles tésztát, ami ugyebár, ha nagyon felolvad használhatatlan, így gyorsan ki kellett találnom valamit. A csokis croissant-t már kilőttem régebben, valami új kell... No lássuk, legyen egyszerű és gyors... ekkor jött az isteni szikra, elő a minimuffin sütőt, szépen felkockáztam pontosan annyi darabra, ahány mélyedés van a kis tepsin (24), de ehhez esküszöm még a mérőszalagot is elővettem, hogy hogy lenne jobb, 3x8 vagy 4x6, hogy lesz szabályosabb, mértem, számoltam, osztottam, szoroztam és a 4x6 győzött, majdnem teljesen tökéletes négyzetek lettek így (lehet, hogy nem jó a szemmértékem?). Mivel nagyon szuper kis tepsi, így nem kell kivajazni sem, szóval szépen beletömködtem a mélyedésekbe a négyzeteket, szépen kisimítgattam a sarkaikat, kosárka házilag. :) A dilemmát hamar megoldottam, ez a csomag csokis lesz, egy tábla 70%-os csokit felkockáztam, szintén 24 darabra, ezt csak azért nem mértem, mert eredetileg 12 kocka volt, így csak azokat feleztem, brilliáns logika, mi? Szépen beletettem, aztán megszórtam mindegyiket szeletelt mandulával, és a tetejére barna cukrot szórtam, hogy megkaramellizálódjon. Na most, mint a képen is látszik, a karamellizálódásnak esélye sem volt, mivel a tészta szépen megnőtt és szerintem megette a cukrot, de a csoki erőssége miatt kellett hozzá a cukor íze

. Csodás kis meglepetések lettek, és persze olyan finomak, hogy még aznap elfogytak, alig tudtam kettőt titokban kimenteni a pilates tanáromnak.