Leveles tésztából, sajtos kosárka

A fagyasztó leolvasztásból származó másik csomag leveles tésztából mindenképpen valami sósat akartam, mivel az mindig jobban bejött nálunk. Igen ám, csak mi legyen benne? A csokis mandulás verzió elkészítése után tudtam már, hogy milyenre kell vágnom a tésztát, és hogy milyen jól működik a minimuffin forma kosárka készítéshez, így már csak a töltelék megalkotása kívánt némi agymunkát. Ezt is gyorsan eldöntötte a hűtő tartalma, tehát nincs apelláta, sajtos lesz. Ehhez a tölteléket úgy készítettem el, hogy amit találtam a hűtőben régi sajtokat, (volt ott némi parmezán, pecorino és egy kis provolone a kemény vonalat erősítve) beledobáltam az aprítóba, meglocsoltam olívaolajjal (a nagyobb darabokat felkockázva, elég szikkadt sajtok voltak), tettem hozzá egy kis frissen őrölt borsot, majd kapott egy evőkanál medvehagyma pesztót, csakazízekedvéér'. Mindez így nem volt több szerintem 15 dekánál, nem is kellett sokat tenni a kosárkákba sem, mindegyik kapott egy-egy teáskanállal, aztán sütő. Upsz tényleg a másiknál nem írtam, de a lényeg, a leveles tészta csomagolásán rajta van, hogyan kell sütni, de szerintem látszik, mikor készült el, és még egy örök igazság: Süss mindent, amiről nem tudod mennyin kell, 180 fokon, alsó-felső sütéssel, és abból biztosan nem lesz baj, ja és sűrűn ellenőrizd. :) Ez eddig nekem működött, természetesen ahol pontosan megadják, ott érdemes azt követni, de néha nálam, már ezt is legyőzte a tuti 180-alsó-felső.