Bármikor jöhet: Paradicsomos tészta

Bár nem éppen a megszokott vasárnapi ebéd, de sajnos a család nem ért még ide a mentőcsomaggal (húsleves+töltött kápi), így kénytelen voltam magamat menteni. :) Persze mondanom sem kell, hogy akkor kezdek el főzni, amikor már nagyon éhes vagyok, így ismét valami nagyon gyorsat kellett választanom. A kamra ismerete fényében, legyen paradicsomos tészta, úgyis sikerült szereznem jó kis olasz linguine-t, ami különösen jó ehhez, mellékesen jobban szeretem, mint a spagettit. Az eljárás egyszerű: felteszek vizet főni a tésztához, 10 dkg-ként 1 litert (természetesen, a hivatalos álláspont szerint), fedő alatt gyorsan felforr, és csak akkor sózom, ma 20 dkg-ot főztem, ez kb. 2 adag. Közben kevés olajon egy összetört fokhagymagerezdet átforgatok, épp csak, hogy ne keseredjen meg. Amíg a fokhagyma szépül, felbontok egy darabolt paradicsomkonzervet, (ebből príma olasz gyártmányúakat lehet kapni, amik legtöbbször sajnos verik az itthon megvásárolható paradicsomokat) és szépen ráöntöm a fokhagymára, sózom, borsozom, és teszek bele egy csipet cukrot, mert jót tesz a paradicsom savasságának. A tészta fő, a paradicsom rotyog, és közben lélekszakadva szaladok az erkélyre bazsalikomért, mert az muszáj!!! Pontosan 7 db szép bazsalikomlevél kerül rusztikusan összevágásra. Amikor a tészta elkészült, akkor elzárom a paradicsom alatt is, átszedem fogóval a tésztát a mártásba, az a jó ha jön bele egy kis főzővíz is, sőt én még direkt átkanalaztam vagy 3 kanállal. Összekeverem, mehet bele a bazsalikom is, és tálalom. Na jó ma csak azért tálaltam ilyen szépen, hogy lefotózhassam, egyébként mindent mindig összekeverek (ez is egy defektem). Csak hogy menjen bele némi fehérje is forgácsoltam rá némi pecorino-t, mivel már hetek óta a hűtőben aszalódik szegény, csak ilyen formában felhasználható. Nekem ez a minden időben, minden helyen étel, és a keresztfiam is imádja.